A gyűjteményről
Történet és technikák
Diafilmek
Link gyűjtemény
Rólunk írták
Technikai eszközök

Szemelvények a diavetítés alkalmazásából

testkep [gyujtemeny.jpg] A műfaj kialakulása és előzményei

A diakép a XVII-XVIII. századtól a szemléltetésnek, oktatásnak sajátos keveréke volt. Ma már tárgyi bizonyítékaink jelentős számban nincsenek, de bizonyos utalásokból következtethetünk arra, hogy a középkorban ismeretes volt egyes események, történetek képekben, képsorozatokban történő ábrázolása, élőszóval kísért szöveggel kiegészített bemutatása. A vásárok forgatagában gyakorta találkozhattunk a képmutogatóval, aki vászonra festett képek sorozatával szórakoztatta a bámészkodó sokadalmat, a romantikus történeteket prózai vagy verses szöveggel kísérve.

Arany János a Toldi szerelme IX. énekében a kobzos dalnok mondja el, látott egy ponyvára festett, képekben elbeszélt éneket, mely az itáliai Cola nevű vitéz hősi tetteit mutatta be. Lehet, hogy Arany korabeli forrásokból vette, vagy maga is látott egy Toldiról szóló képes mutatványt. Esetleg egy középkori képes história alapján merítette Ilosvai Selymes Péter is széphistóriáját. Tény, hogy Arany 1877-ben írt egy „A képmutogató” című balladát, ahol már a maga korában is avíttnak számító témát dolgozott fel: a grófkisasszony és a szegény diák szerelméről, mindezt a műfaj a képsorozat törvényeinek megfelelően tíz epizódban elmesélve, a képmutogató szájába adva a cselekmény kommentálását és a ballada szabályai szerint érzékeltetve a néző-hallgatók reakcióit. Feltételezhetjük, hogy debreceni diákévei alatt láthatott oszlopokra tűzött képsorozatot.

Petőfi Sándor ugyancsak ismerhette a vásári mutatványnak azt a formáját, mivel Karaffáról szóló drámatöredékében felléptet egy képmutogatót, ki vászonra festett képsorozatban verses kísérőszöveggel idézi fel a Wesselényi-féle összesküvés történetét.

A XVIII-XIX. században az optikára épülő újfajta látványosságok lassan kiszorították a képmutogatót. A festett vásznak helyét a „világ panoráma” foglalja el, melyet Kiss Lajos részletesen leír a „Vásárhelyi híres vásárok” című művében. A panorámás bódéban 15 cm. átmérőjű kerek nagyítóüvegen keresztül képek voltak láthatók, melyek nevezetes városokat, nevezetes eseményeket, gyilkosságokat és kivégzéseket mutattak be. A szerző által felsorolt témák között szerepel a boszniai okkupáció, Napóleon sanyarú száműzetése, a spanyol inkvizíció kegyetlenkedése, a messinai földrengés, a füstölgő Vezúv és más hasonló érdekes, borzongató események, naturálisan megrajzolva, élénken kiszínezve. A vásári látványosságok köre és tematikája évről-évre más aktuális képekkel bővült. A készülék egy példánya – vagy ahhoz hasonló szerkezet – a sárospataki Református Kollégium iskolatörténeti múzeumában is látható, de az ideális tájban pásztorjáték szereplőit ábrázolja.

A XIX. század nyolcvanas éveiben a világ panorámát a sztereóképek szemlélése váltja fel. A sztereoszkópon látható térhatású képek ugyancsak érdekes, izgalmas eseményeket ábrázolnak. Újdonságként megjelenik a képeket kísérő rövid felírat Ilyen feliratos nézőkéje lehetett Andersennek, a nagy dán meseírónak, amint azt az „Egy költő bazárja” című munkájában olvashatjuk. Ennek nagyítóüvegén keresztül városok képeiben, utcáiban, templomaiban gyönyörködhettek a gyerekek. A kis készülék a dianéző őse lehetett. Andersen más írásaiból kitetszik, hogy ismerte a laterna magicát is.

Jules Verne magyar tárgyú regényében, a „Várkastély a Kárpátokban” szerepel a ködfátyolkép-vetítés. Az ódon kastély pazar luxussal berendezett termében átlátszó fátyolra vetített énekesnő alakjában, kinek hangját fonográf szolgáltatta, és ezért a hős kedvesét élőnek véli látni.

Végezetül álljon itt két példa a diavetítés művészeti ábrázolásai közül a filmművészet jeles alkotóitól: Fellini RÓMA című mozidarabjában a történelmi képek közé keveredett pornófotó lazítja fel egy iskolai óra rendjét. Bergman „Fanni és Alexanderjében” a karácsonyi ajándékba kapott laterna magicát a gyerekek lefektetés után titokban próbálják ki, az éji búcsúcsókra belépő anyának a pár percig tartó vetítésről csak a petróleumszag árulkodik.

1975
Jancsi és Juliska mézeskalács házikója
Mese
1978
Lovasnomádok, honfoglaló magyarok
Ismeretterjesztő, Magyar történelem, Történelem
1963
Ősi kultúrák nyomában
Ismeretterjesztő, Történelem
1967
Indiai városok
Földrajz, Ismeretterjesztő