A gyűjteményről
Történet és technikák
Diafilmek
Link gyűjtemény
Rólunk írták
Technikai eszközök

A megújulás lehetséges útjai

kiallitas13 [13.JPG]Diafilmkiállítás a budapesti Centrális Galériában

A CD-ROM-on történő „diafilmkiadás” mellett a legjelentősebb vállalkozása budapesti Centrális Galériában 1998. október 22. – december 18. között megrendezett DIA: „Mese és meggyőzés” című kiállítás megszervezése volt. A kiállítás elkészítéséhez és az anyaggyűjtéshez a Nyílt Társadalom Archívum adott támogatást a dolgozat készítőjének. A több mint egy hónapig látható tárlat bevezette a nézőket a „diafilmkészítés” rejtelmeibe, miközben bemutatta az 1950-es 60-as évek politikai hátterét, amikor a mindennapi politika szolgálatába állították a műfajt, mint ahogy arról már az előző fejezetek egykében szó volt. Több egykori agitációs történet „politikai mese”, úttörőtörténet került az érdeklődés középpontjába, mint például az Ütközet a krumpliföldön (1955.), vagy az Egy hűtlen kutya kalandjai Ugatóniában (1957.) mely az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni disszidálásokat dolgozta fel egykori gyermek nézőinek. A kiállítás ékes bizonyítékul szolgált arra, hogy ez a nem sokra tartott műfaj érzékletesebben mutatja be korát mint némely mai tankönyv írója teszi.

 

Színházi diavetítések

A kiállítást követően 1999-ben a Merlin Színház műsorára került több diafilm összeállítás. A diaklub ötlete Jordán Tamás színházigazgató, Kopper Judit tévészerkesztő, és a dolgozat írójának nevéhez fűződik. A vetítések előtt a szervezők a gyűjtemény tulajdonosával beszélgetnek a filmek megszületésének körülményeiről, vagy arról a feltételezett használói táborról , akik anno ezeket a filmeket hivatalból nézegették. Alkalmanként egy-másfél óra alatt 4-5 film „letekerése” zajlik. Az előadások hangulatát jól tükrözi a Népszabadság 2000. január 16-i számában megjelent beszámoló Bajnai Zsolt tollából:

„Mit lehetett csinálni esténként, amikor már volt áram, de nem létezett a televízió, ám feltétlenül vizuális élményre vágyott az ember? Az egyik lehetséges megoldás a diázás, ami a korabeli reklám szlogenje szerint „télen nyáron élmény”. A Merlin Klubban bebizonyították, hogy a DVD, a videó és az Internet korában is az…. Az idei első vetítés vezérfonalát Gerő Ernő szavai adták: „hazánk a vas és acél országa”. Először a hulladékgyűjtés személyes előnyeit tárták fel nekünk az egykori propagandisták „Hányd-el vesd-el, Gyurka” tanulságos történetében. A sztori egyébként arról szólt, hogy ez a rendetlen Gyurka mindent szétdobált a kertjében, amire a szemfüles úttörők lecsaptak, elvitték a MÉH-be, Gyurka bá pedig a szemétért kapott pénzen focilabdát vett az úttörőknek, és persze meg is javult. E kis bemelegítő mese után a …narrátoroknak köszönhetően merültünk el a diósgyőri nagykohó építésének nem éppen izgalmas, de kimerítő történetében. Ha még ma is gyártanának diafilmeket, talán elkészülhetne a „Diósgyőri nagykohó pusztulása” című alkotás, melyen valószínűleg csak az unokáik tudnának mosolyogni mint mi az építés meséjén.

Miután kikupálódtunk kohóépítésből már-már elhittem, hogy valami jó kis krimi következik a „Tehervonat titka” címmel….Először bebizonyították, hogy a néphadseregbe bevonulni nagyszerű, aztán egy éles dramaturgiai kanyarral máris a „gyűjts a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded” problematikáját boncolgatták. Ráadásul mindezt a fejlődést gátló gyermekmesének álcázva. Ehhez képest „A tíz éves Sztálinváros” …már mestermunka, sőt forgatókönyve túltesz bármelyi mai közszolgálati tévémagazin sztorimesélésén.

Az igazi izgalom a Merlinben is a végére maradt. Az „Utazás a Holdba 2111-ben” című kalandfilm lúdbőröző élményt nyújtott így a XXI. század elején. Valamikor az ötvenes évek végén született ez a szocialista sci-fi a múltat kiválóan ismerő diáklányról, az atommeghajtású űrhajón száguldozó szívtipróról – akivel persze nem jön össze a kis csaj – és a Lunyikról, az 1957-ben fellőtt és a történet szerint 2111-ben befogott műholdról. Állítom ez az öt film is jelentett akkora élményt, mintha este valamelyik tévécsatorna „Rúgd-le öld meg Joe” meséjét néztem volna.”

Nem csak a színházi előadások váltottak ki érdeklődést a nézőkből de az Örökmozgó – Filmmúzeumban a Magyar Filmintézet mozijában levetítésre kerülő dia-és mozgófilm összeállítások is. Itt azt a koncepciót követték a rendezvény létrehozói, hogyha ugyanannak a történetnek megvan mindkét változata egymást követően lehet azokat megszemlélni. Technikailag is érdekes megoldást, a videotechnikát kell alkalmazni a bemutató során.

 

diafilmek [diafilmek.jpg]Összegzés – és a műfaj jövőjének fölvázolása

Végiggondolva a leírtakat a dolgozat csak vázlatát adhatta a témakörnek. Ennek oka a témára vonatkozó dokumentumok fellelhetőségének, feltáratlanságának hánya. Az üveglemezes diaképek egy része megtalálható az Országos Műszaki Múzeumban, de gyűjti őket elsősorban az Uránia kiadványait az Országos Pedagógiai Könyvtár- és Múzeum. Szórványosan föllelhetők diaképek az Iparművészeti Múzeumban és az ország vidéki köz- és helytörténeti gyűjteményeiben.

Tartalmilag az ábrázolás tárgyát tekintve mind a kézi festésű, mind a fényképezett diagyűjtemények feltáratlanok. A festett üveglemezek készítésével kismesterek egész sora foglalkozhatott a XVII. század derekától a XX. század elejéig az iparművészet egyik ágához, az üveg- és miniatűr festészethez sorolhatjuk azokat.

A kialakult gyűjtemények tématerületei, időhatárai nagyon változóak, sok a párhuzamosság, illetve kieső szakaszokkal is találkozhatunk. A műfaj esztétikai, képzőművészeti, pedagógiai, a befogadásuk mechanizmusát feldolgozó tanulmányok száma elenyésző. A hazai kutatás kezdeti lépéseit a populáris kiadványok közül a képregények vizsgálatával kezdte. Így ezek még nem érintették a diaösszeállítások területét. Tisztázatlan kérdés, az egykor a filmszakmához tartozó ipari diafilmgyártás milyen szálakon kapcsolódik, kötődik-e egyáltalán a filmművészethez vagy az irodalom és a képzőművészet egy sajátos keverékéről beszélhetünk.

Az 1986-ban kiadott köteles példány rendelet, majd ennek későbbi módosításai egyértelműen tisztázták a diafilmek helyét a könyvtári gyűjteményekben, ugyanakkor túlságosan későn, a műfaj virágzásának elmúltával született. Napjainkra végérvényesen lezárult egy korszak a hagyományos vetített-képes előadások, az oktatás számára készült nagy terjedelmű és nehezen kezelhető diasorozatok használatának ideje. Az elmúlt évtizedek során kialakult a hangosított diasorozatoknak az a formanyelve, amely minden nehézség nélkül áttehető az elektronika, számítástechnika képviselte korszerű álló és mozgókép közvetítő eszközök rendszerébe.

1965
Egészséges nép, egészséges ország
Egészségügy, Ismeretterjesztő
1970
Építőipari szállítógépek
Építőipar, Iskolai, oktató, Közlekedés, Szakoktató
1959
Tamás úrfi kalandjai
Ifjúsági, Mese
1963
A növények társulása
Biológia, Iskolai, oktató, Növénytan