A gyűjteményről
Történet és technikák
Diafilmek
Link gyűjtemény
Rólunk írták
Technikai eszközök

A megújulás lehetséges útjai

kiallitas13 [13.JPG]Diafilmkiállítás a budapesti Centrális Galériában

A CD-ROM-on történő „diafilmkiadás” mellett a legjelentősebb vállalkozása budapesti Centrális Galériában 1998. október 22. – december 18. között megrendezett DIA: „Mese és meggyőzés” című kiállítás megszervezése volt. A kiállítás elkészítéséhez és az anyaggyűjtéshez a Nyílt Társadalom Archívum adott támogatást a dolgozat készítőjének. A több mint egy hónapig látható tárlat bevezette a nézőket a „diafilmkészítés” rejtelmeibe, miközben bemutatta az 1950-es 60-as évek politikai hátterét, amikor a mindennapi politika szolgálatába állították a műfajt, mint ahogy arról már az előző fejezetek egykében szó volt. Több egykori agitációs történet „politikai mese”, úttörőtörténet került az érdeklődés középpontjába, mint például az Ütközet a krumpliföldön (1955.), vagy az Egy hűtlen kutya kalandjai Ugatóniában (1957.) mely az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni disszidálásokat dolgozta fel egykori gyermek nézőinek. A kiállítás ékes bizonyítékul szolgált arra, hogy ez a nem sokra tartott műfaj érzékletesebben mutatja be korát mint némely mai tankönyv írója teszi.

 

Színházi diavetítések

A kiállítást követően 1999-ben a Merlin Színház műsorára került több diafilm összeállítás. A diaklub ötlete Jordán Tamás színházigazgató, Kopper Judit tévészerkesztő, és a dolgozat írójának nevéhez fűződik. A vetítések előtt a szervezők a gyűjtemény tulajdonosával beszélgetnek a filmek megszületésének körülményeiről, vagy arról a feltételezett használói táborról , akik anno ezeket a filmeket hivatalból nézegették. Alkalmanként egy-másfél óra alatt 4-5 film „letekerése” zajlik. Az előadások hangulatát jól tükrözi a Népszabadság 2000. január 16-i számában megjelent beszámoló Bajnai Zsolt tollából:

„Mit lehetett csinálni esténként, amikor már volt áram, de nem létezett a televízió, ám feltétlenül vizuális élményre vágyott az ember? Az egyik lehetséges megoldás a diázás, ami a korabeli reklám szlogenje szerint „télen nyáron élmény”. A Merlin Klubban bebizonyították, hogy a DVD, a videó és az Internet korában is az…. Az idei első vetítés vezérfonalát Gerő Ernő szavai adták: „hazánk a vas és acél országa”. Először a hulladékgyűjtés személyes előnyeit tárták fel nekünk az egykori propagandisták „Hányd-el vesd-el, Gyurka” tanulságos történetében. A sztori egyébként arról szólt, hogy ez a rendetlen Gyurka mindent szétdobált a kertjében, amire a szemfüles úttörők lecsaptak, elvitték a MÉH-be, Gyurka bá pedig a szemétért kapott pénzen focilabdát vett az úttörőknek, és persze meg is javult. E kis bemelegítő mese után a …narrátoroknak köszönhetően merültünk el a diósgyőri nagykohó építésének nem éppen izgalmas, de kimerítő történetében. Ha még ma is gyártanának diafilmeket, talán elkészülhetne a „Diósgyőri nagykohó pusztulása” című alkotás, melyen valószínűleg csak az unokáik tudnának mosolyogni mint mi az építés meséjén.

Miután kikupálódtunk kohóépítésből már-már elhittem, hogy valami jó kis krimi következik a „Tehervonat titka” címmel….Először bebizonyították, hogy a néphadseregbe bevonulni nagyszerű, aztán egy éles dramaturgiai kanyarral máris a „gyűjts a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded” problematikáját boncolgatták. Ráadásul mindezt a fejlődést gátló gyermekmesének álcázva. Ehhez képest „A tíz éves Sztálinváros” …már mestermunka, sőt forgatókönyve túltesz bármelyi mai közszolgálati tévémagazin sztorimesélésén.

Az igazi izgalom a Merlinben is a végére maradt. Az „Utazás a Holdba 2111-ben” című kalandfilm lúdbőröző élményt nyújtott így a XXI. század elején. Valamikor az ötvenes évek végén született ez a szocialista sci-fi a múltat kiválóan ismerő diáklányról, az atommeghajtású űrhajón száguldozó szívtipróról – akivel persze nem jön össze a kis csaj – és a Lunyikról, az 1957-ben fellőtt és a történet szerint 2111-ben befogott műholdról. Állítom ez az öt film is jelentett akkora élményt, mintha este valamelyik tévécsatorna „Rúgd-le öld meg Joe” meséjét néztem volna.”

Nem csak a színházi előadások váltottak ki érdeklődést a nézőkből de az Örökmozgó – Filmmúzeumban a Magyar Filmintézet mozijában levetítésre kerülő dia-és mozgófilm összeállítások is. Itt azt a koncepciót követték a rendezvény létrehozói, hogyha ugyanannak a történetnek megvan mindkét változata egymást követően lehet azokat megszemlélni. Technikailag is érdekes megoldást, a videotechnikát kell alkalmazni a bemutató során.

 

diafilmek [diafilmek.jpg]Összegzés – és a műfaj jövőjének fölvázolása

Végiggondolva a leírtakat a dolgozat csak vázlatát adhatta a témakörnek. Ennek oka a témára vonatkozó dokumentumok fellelhetőségének, feltáratlanságának hánya. Az üveglemezes diaképek egy része megtalálható az Országos Műszaki Múzeumban, de gyűjti őket elsősorban az Uránia kiadványait az Országos Pedagógiai Könyvtár- és Múzeum. Szórványosan föllelhetők diaképek az Iparművészeti Múzeumban és az ország vidéki köz- és helytörténeti gyűjteményeiben.

Tartalmilag az ábrázolás tárgyát tekintve mind a kézi festésű, mind a fényképezett diagyűjtemények feltáratlanok. A festett üveglemezek készítésével kismesterek egész sora foglalkozhatott a XVII. század derekától a XX. század elejéig az iparművészet egyik ágához, az üveg- és miniatűr festészethez sorolhatjuk azokat.

A kialakult gyűjtemények tématerületei, időhatárai nagyon változóak, sok a párhuzamosság, illetve kieső szakaszokkal is találkozhatunk. A műfaj esztétikai, képzőművészeti, pedagógiai, a befogadásuk mechanizmusát feldolgozó tanulmányok száma elenyésző. A hazai kutatás kezdeti lépéseit a populáris kiadványok közül a képregények vizsgálatával kezdte. Így ezek még nem érintették a diaösszeállítások területét. Tisztázatlan kérdés, az egykor a filmszakmához tartozó ipari diafilmgyártás milyen szálakon kapcsolódik, kötődik-e egyáltalán a filmművészethez vagy az irodalom és a képzőművészet egy sajátos keverékéről beszélhetünk.

Az 1986-ban kiadott köteles példány rendelet, majd ennek későbbi módosításai egyértelműen tisztázták a diafilmek helyét a könyvtári gyűjteményekben, ugyanakkor túlságosan későn, a műfaj virágzásának elmúltával született. Napjainkra végérvényesen lezárult egy korszak a hagyományos vetített-képes előadások, az oktatás számára készült nagy terjedelmű és nehezen kezelhető diasorozatok használatának ideje. Az elmúlt évtizedek során kialakult a hangosított diasorozatoknak az a formanyelve, amely minden nehézség nélkül áttehető az elektronika, számítástechnika képviselte korszerű álló és mozgókép közvetítő eszközök rendszerébe.

1982
Szükségvédőeszközök
Honvédelem, Ismeretterjesztő, Polgárivédelem, tűzvédelem
1987
A kígyóbőr
Mese
1958
Hússertés-tenyésztés
Ismeretterjesztő, Mezőgazdaság
1991
Tóth Árpád (1886-1928)
Irodalom, Ismeretterjesztő, Magyar irodalom