A gyűjteményről
Történet és technikák
Diafilmek
Link gyűjtemény
Rólunk írták
Technikai eszközök

Szeghalmi Gyula munkássága

gyujtemeny [gyujtemeny.jpg]A hazai oktatásügy és iskolán kívüli művelődés, ismeretterjesztés egyik kevéssé ismert alakja Szeghalmi ( eredeti nevén Sennovitz ) Gyula (1876-1963) Szegeden született. Esztergomba járt tanítóképzőbe. 1902-től a békés megyei Szeghalmon tanított. A tanítás mellett írt tankönyvet, végzett történelmi, földrajzi kutatásokat. Már diák korában megírta amatőr fényképészeknek szánt összefoglaló művét. A kézikönyv 1906-os kiadása „Amatőr fényképészek könyve” címen jelent meg, s korának egyik legjobb fényképészeti tárgyú kiadványa volt. Terjedelme 350 oldal, album alakú, 248 szövegképet és 19 műmellékletet tartalmaz. A munka a hazai és külföldi szakértők, kritikusok tetszését is megnyerte.

A kötetben külön fejezetet szentel a diafelvételek készítésének, színezésüknek, valamint a vetítésnek. Ebben a részben különböző módokat ajánl arra, hogyan lehet az emulzióval bevont üveglemezen kék és barna tónusú képeket, tehát még nem igazi színes felvételeket készíteni. Szól az alapszínek törvényeiről, ismerteti a színek jellemző tulajdonságait, tanácsot ad a festékek beszerzéséhez. A legnagyobb gondot a színezés műveletének leírására fordítja. A lemezeket 20-30 percig vízben kell áztatni, hogy az emulziós réteg átnedvesedjen. A fölösleges vizet itatóssal kell eltávolítani. A még nedves rétegre kell felhordani a színeket, a híg festékoldatot. Először a világos színekkel kell a műveletet kezdeni és haladni a sötétebb részek felé. tanácsokat ad a képek kompozíciójának megfelelő festésmódokra. A színezés és száradás után a képek nagyságának megfelelő, kaucsuk-oldattal kezelt üveglapot kell papírcsíkokkal a képekhez ragasztani. Külön könyvecskét adott ki „A vetítőgép és a vetítés” címen. Ebben az írásában részletes útbaigazítást ad a korabeli gépekről, azok tartozékairól, és a vetítés technikájáról. Diafelvételek készítésével is foglakozott, és témájában, kivitelezésében figyelemreméltó árjegyzéket jelentett meg „Vetíthető diapozitív képek Az iskolán kívüli szemléltető oktatáshoz felhasználható képek legkimerítőbb jegyzéke” címmel (1914). A kis árjegyzék 80.000 diaképet tartalmazott, több száz tematikai csoportosításban. A képek földrajzi, történelmi, technikai és művészeti összeállítások voltak. Portékáját 50%-kal olcsóbban forgalmazta mint az Uránia Részvénytársaság. Ügyfelei kérésére nem csak árjegyzéket, hanem mintadarabokat is küldött. Vállalkozott arra is, hogy mások negatívjai alapján diaképeket készítsen. 1929-ben pótlapot adott ki jegyzékéhez. Az ajánlott képeket, amelyeket az érdeklődők olcsón és gyorsan kaptak kézhez, főképp korabeli albumokból, könyvekből fényképezte ki, de volt közöttük több ezer saját felvétele. Nyaranta ugyanis nagy fotós túrákat tett Európa számos országában. Diakiadványaihoz például feldolgozta Alfred Brehm: Az állatok világa 10 kötetének 6000 ábráját, vagy Szilágyi: A magyar nemzet történetének 2000 illusztrációját. Színezett képeket készített Lambrecht Kálmán: Az ősember című könyvének 150 ábrájáról. A korabeli tudományos rekonstrukciók színezését fantáziájára bízta. (Érdemes megemlíteni: A Magyar Diafilmgyártó Vállalat kiadásában 1958-ban megjelent „Az ember származása” című diafilmjében az összeállító dr. Malán Mihály, a Nemzeti Múzeum akkori osztályvezetője, szintén felhasználta Lambrecht 1926-ban kiadott monográfiájának ábráit.)

Természetesen Szeghalmi jegyzékéből sem hiányoztak a diaműfaj mesekiadványai, fekete-fehér és színes kivitelben megrendelhették az érdeklődők Hófehérke, Csipkerózsika, Csizmás kandúr, Jancsi és Juliska, Hamupipőke stb. történetét.

Diaképeivel számos elismerést szerzett. Így 1910-ben Békéscsabán az általános tanítóegyesületi, 1921-ben Szegeden a Békés-bánáti tanítóegyesületi közgyűlésein. Gyakran vásároltak tőle diapozitívokat múzeumok, tanfelügyelőségek. Levélben dicsérte meg képeit a Nemzeti Múzeum régészeti osztálya, valamint a Szépművészeti Múzeum igazgatója is. Az elismeréseket tartalmazó leveleket egész élete során őrizte. Diapozitívjainak jelentős része ma a szeghalmi helytörténeti gyűjteményben (Sárréti Múzeum) megtalálható. Ugyanitt lelhető fel közgyűjteményeink közül a fentebb ismertetett nevezetes árjegyzék.

Tény, hogy Szeghalmi, korának lehetőségeit és adottságait szinte teljesen kihasználva előfutára és terjesztője volt a mai korszerű eszközökkel rendelkező ismeretterjesztésnek.

1991
Budapest am Abend Budapest by Night [ Esti Budapest ]
Angol nyelvű, Földrajz, Ismeretterjesztő, Magyarország földrajza, Német nyelvű
1984
Budapesti képek
Földrajz, Ismeretterjesztő, Magyarország földrajza
1955
Védekezzünk a gümőkór ellen !
Biológia, Egészségügy, Ismeretterjesztő, Mezőgazdaság
1979
A nagyravágyó feketerigó (Le merle ambitieux)
Francia nyelvű, Mese