Hopp Ferenc és a vetített képes előadás

Témánk szempontjából figyelmet érdemel Hopp Ferenc (1833 – 1919) munkássága. A róla elnevezett Kelet – ázsiai Művészeti Múzeum alapítója 1833-ban született a morvaországi Fulneken, ahol apja sekrestyés volt. Szülővárosában végezte az elemi iskolát és a gimnázium néhány osztályát. Tizenhárom éves korában Pestre került, 1845. július 19-én belépett az itáliai származású Calderoni István optikus üzletébe, mint tanuló. Itt kitanulta az optikus szakmát, 1851-ben felszabadult. Néhány év kivételével az egész életét a cégnél töltötte, előbb mint alkalmazott, később mint társ, végül, mint tulajdonos. Fontosak életében azok az évek, mialatt a Calderoni-üzlet tanulójaként a pesti kereskedelmi iskolát látogatta, majd később az az idő, amit Bécsben, a császárvárosban töltött (1857-1861). A kiegyezés után, Eötvös József kultuszminisztersége idején cége kizárólagos jogot kapott az iskolai és iskolán kívüli oktatás taneszközeinek előállítására. Magánélete, munkája közéleti szereplése a XIX. századi kapitalista fejlődés tipikus karrier-története.

Hopp Ferenc hosszú és tevékeny munkássága során négyszer utazta körül a világot. 1903-as, harmadik utazásáról 70 évesen, 1904. március 24-én vetített-képes előadást tartott a Magyar Földrajzi Társaság tagjai számára. Ez önmagában nem meglepő jelenség, hiszen ebben az időben szép számmal akadtak, akik vállalkoztak hasonló beszámolóra, azonban a Földrajzi Közlemények 32. évfolyamának 5. füzetében megjelent az előadás teljes szövege. Ebből megtudhatjuk, hogy az előadáson 170 saját készítésű diaképet is vetített. Felvételei közül illusztrációként 47-et mutat be a folyóirat. Olvasva beszámolóját, részesei lehetünk egy korabeli utazás élményt adó felidézésének.

Diafelvételeinek egy kis töredéke, mely között több sztereó üveglemez is akad, megtalálható ma is az Andrássy úti palotában lévő múzeum fotótárában. Sajnos az üveglemezek túlnyomó részének hiánya nem teszi lehetővé a hajdanvolt előadás képi oldalának teljes rekonstruálását.