A gyűjteményről
Történet és technikák
Diafilmek
Link gyűjtemény
Rólunk írták
Technikai eszközök

Az Uránia

urania [urania.jpg]A XIX-XX. század fordulóján működött Budapesten egy tudományos ismeretterjesztő egyesület Uránia néven. Az egyesület 1897-ben alakult, első nyomtatott alapszabálya 1900-ból való. Induló tőkéje 1898 november 30-án 500.000 korona, fő tevékenységi köre népszerű előadások, felolvasások tartása volt. Tevékenységéhez kapcsolódva épült meg az Uránia Tudományos Színház. A színház épületének tetőteraszán forgatták az első magyar játékfilmet a Táncot (1901). Az Uránia elsősorban diapozitív- sorozatokat gyártó és kölcsönző intézményként vitt fontos elemet a hazai szabadoktatás (felnőttnevelés) rendszerébe. A diapozitív-sorozatokat vetítőgépekkel együtt lehetett bérelni. A vidéki előadásokhoz 1907-ben már 54 féle programot ajánlottak. A gépkölcsönzésekhez mellékelt kezelési útmutató tanácsokat adott a helyszínek, termek berendezéséhez, valamint 100-150 fő befogadására alkalmas helyiségek alaprajzát is közölte, miképp célszerű a nézőket ültetni, hol helyezkedjen el az előadó, hová kerüljön a vetítőkészülék.

1911-ben megjelent katalógusában 40.000 diaképet ismertetett. Az igen szép kivitelezésű árjegyzékben az érdekesebb sorozatok felvételeiről reprodukciókat is mellékeltek. A szövegkönyvek megírására a kor legjelesebb szakértőit, egyes tudományok művelőit kérte fel az egyesület. Az egyik népszerű vallási felolvasás 100 vetíthető üveg-fényképpel Jézus életéről és tanításairól szólt – Hock János munkája, „...e képsorozathoz hazánk egyik legékesebb szavú és legfényesebb tollú egyházi írójával készíttettünk kísérőszöveget, hisszük, hogy a vallás elvont igazságának szívet és elmét egyaránt meghódító ismertetésére a legkipróbáltabb eszközöket nyújthatjuk”-írta a korabeli ismertető. A százképes sorozat és szövegkönyv ára 106 koronába került. Az ismeretterjesztő összeállításokon, képeken kívül a jegyzék tartalmazta Zichy Mihály Madách és Arany műveihez készített illusztrációinak diaképeit, melyek az Athenaeum részvénytársaság könyvkiadójának engedélyével jelentek meg. Ezenkívül számos mese és életrajzi feldolgozás is szerepelt a jegyzékben.

Az Uránia dialemezeit és felhasználhatóságukat az irodalomtanítás szolgálatában Perényi Adolf ismertette az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 1912. évi 13. számában. Szinte fenntartás nélkül támogatta az Uránia darabokat, és azok képzőművészeti nevelő hatását értékelte nagyra.

Az egyesület élén kezdetektől fogva Molnár Viktor miniszteri tanácsos állt. Tevékenysége, írásai és megnyilatkozásai alapján megállapítható, mindent megtett annak érdekében, hogy az alapjaiban üzleti vállalkozás gazdaságossági, nyereségességi szempontokon túlmutató ismeretterjesztő és kulturális tevékenység maradjon.

Az egyesület fővárosi előadásait a már említett színházban – a mai Uránia Moziban – tartották egészen 1922-ig, amikori is az ismeretterjesztő tevékenység végleg megszűnt. Az ismeretterjesztő előadások hangulatát Karinthy Frigyes is megörökítette „Az így írtok ti” kötetében”, A bőr „című paródiájában. Az Uránia Szemléltető Taneszközök Gyára Részvénytársaság kiadói tevékenysége serkentőleg hatott az országban működő más gyártókra és a diafelvételek készítésével foglalkozó magánszemélyekre. Az Uránia szoros munkakapcsolatban állt a Calderoni és Erdélyi tanszergyártókkal, valamint a korszak egyik legjelentősebb fényképészével Klösz Györggyel.

Az egyesület és a hozzá kapcsolódó részvénytársaság történetének elemző feltárásával a nevelés-és művelődéstörténet egyaránt adós.

„Szemléltető oktatás vetítő gépekkel” címmel Matskássy József főreál-iskolai igazgató számolt be a párizsi világkiállítás alkalmából a francia tanszermúzeum tevékenységéről, melynek célja a szemléltető vetített képes előadások elterjesztése Franciaország egész területén. „ A múzeum egyik alosztálya kizárólag a vetíthető képek közvetítésével foglalkozik” – írja a szerző – „ a gyűjteményes anyag két részből áll: 1. a vetítésre alkalmas diapozitív üveglemezekből és 2. a képek magyarázatát adó nyomtatott füzetek gyűjteményéből. A diapozitív gyűjtemények négy főcsoportra oszlanak és ezek mindegyike ismét csoportokra. Egy-egy alcsoport 25-30 képet tartalmaz... és anyagát... a tanszermúzeum maga emeli ki. Az így beállított képek sorozata állandó, és az azt igénybe vevő fölolvasó azon nem változtathat. A vetíthető képek négy fő csoportja: A./ Történelem és szépművészetek. B./ Földrajz és utazások. C./ Természettudományok. D./ Vegyesek... Az intézmény maga csak legújabb keletű, nem több öt évesnél és rohamosan fejlődik. Szerény kezdetből kiindulva az oktatásügyi miniszter áldozatkészsége és támogatása, de a népművelés iránt érdeklődő magánosok pártfogása következtében is oly lendületet nyert fönnállásának rövid ideje alatt, hogy most már a téli hónapokban néha a napi küldemények száma 200 sorozatra is emelkedik és ezek Franciaország legtávolabb eső vidékeire is címeztetnek”...

...Az „Uránia” tudományos társulat a vetítő gépekkel való szemléltetésoktatásnak hazánkban való meghonosításával nagy érdemeket szerezne kulturális haladásunk körül, s ha az eszméit tényleg megvalósítja, a magyar tanítókban bizonyára hasznos és megbízható munkatársakat fog találni. Ez is hatásos módja volna annak, hogy a nép tanítói befolyásban és tekintélyben gyarapodjanak a tanulni és okulni szíves-örömest akaró nép előtt.” – fejezte be jelentését Matskássy igazgató. Írása megjelent a Néptanítók lapja 1901. évi 21. számában.

 

A Falu Urániájának tevékenysége

A falusi lakosság körében kezdte meg ismeretterjesztő munkáját 1926-ban a Falu Urániájának nevezett társaság. A budapesti székhelyű vállalkozás önálló filmlaboratóriummal is rendelkezett. 1928-ban adta közre a „Mit mond a falvak közönsége a Falu Urániája előadásairól” Eredeti nyilatkozatok hiteles másolatai c. füzetkéjét. A füzet előszavából idézünk:

„Egészen új utakon indult el a Falu Urániája kitűzött célja felé. Rendszerét arra az általánosan ismert tapasztalatra építette, hogy az előadásnak szemléltető képekkel kisérése megsokszorozza az élőszó hatását és sokkal maradandóbbá teszi annak benyomásait. Elsősorban tehát olyan, egészen kis terjedelmű vetítőgépet szerkesztett, amely a súlyos, törékeny és nehezen szállítható üveg diapozítivek helyett filmtekercseket, komplikált fényforrások helyett villamos akkumulátort használ és ezáltal a technikai nehézségeket teljesen kiküszöbölve, lehetővé teszi a tömeges vándorelőadások megrendezését. Ezzel a készülékkel kezdte meg nemes munkáját a Falu Urániája és nem is egészen két év alatt központi előadói segítségével 3668 ingyenes vetítettképes előadást rendezett szerte az országban. Ez idő szerint 12 központi előadó működik közre ugyanennyi teljes gépi felszereléssel az előadásoknál.”

Az ismeretterjesztő munka kiterjedt a talajművelés, a műtrágyázás, az állat és növényvédelem valamint a mezőgazdasági termelékenység növelésének kérdésköreire. A mezőgazdasági ismereteken túl a Falu Urániája gondot fordított a hazafias és valláserkölcsi nevelésre. Sikeresek voltak a magyar történelem eseményeit, híres személyeit, különösen Mátyás király életét bemutató meséket és mondákat ismertető vetítései. Több mint 1600 településen mutatták be a Magyar Golgota című irredenta előadást mellyel az volt a céljuk, hogy felrázzák a falvak lakosságát az ország megcsonkításával szemben támasztott közömbösségből. Az ismeretterjesztő társaság ez irányú működését rögzítő kiadvány a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium Országos Tanügyi-és Pedagógiai Tárából került 1939-ben az Országos Széchényi Könyvtárba.

Alapbéremelés és normarendezés a boldog jövő biztosítéka és fegyver a szocializmusért vívott harcban
Gazdaság, Ismeretterjesztő, Politika
1954
Hallgassatok a jó szóra
Mese, Politikai mese
1925
A Szentföld II.
Földrajz, Ismeretterjesztő, Történelem
1955
Virágos Kalocsa
Földrajz, Ismeretterjesztő